Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból másnap reggel és eszembe jutott, bár azelőtt este is eszemben volt, hogy menni szeretnék majd kisállat börzére, csak úgy szétnézni. Lehet, hogy egy ilyen mozgalmas életbe nem illene egy másik száj etetése, mármint egy kisállat. De jó lesz csak úgy szétnézni, legalább kicsit kizökkenek a felgyorsult világból.
Egy újabb tökéletes nap után végre elindultam a kisállat börzére, ami már messziről is illatozott. Mármint úgy értem, hogy az állatok. Ahogy beléptem mindenféle papagáj rikácsolt és kiskacsák, kiscsibék hangja ütötte meg a fülemet. Az első sorokban voltak kiscicák, bár kiskoromban volt egy macskám, Jázmin, de nem sokat volt velünk, ugyanis egyszer elment otthonról, többé nem jött haza. Azóta egyetlen kisállatom sem volt. Aztán jöttek a kisebb rágcsálók, egerek, patkányok és tengerimalacok, na meg a nyuszik. Nagyapámnak régen volt egy nyuszija, akit nagyon szeretett és tényleg szeretett. Bolyhos volt és barna, mindig kíváncsi szemeivel követte nagyapám minden lépését, összenőttek. Végig néztem a kis bolyhos tapsikon és egyből megakadt a szemem egy a többitől kicsivel nagyobb szürke nyuszin. Az úgy nézett, mintha azt mondta volna a szemeivel, hogy „Lécci, engem válassz!”.
Utáltam magamat, hogy ilyen lágyszívű vagyok, morogtam, miközben visszafelé tartottam a kocsimhoz a kis szürke nyuszi társaságában, aki megállás nélkül csak nézett. Elneveztem Calebnek, mert olyan kis erős nyuszinak néztem, aki nem fél semmitől, valami folytán ez a név jutott elsőnek eszembe, amikor megláttam. Caleb, mikor nem bámult, akkor éppen tisztogatta magát, a mancsait nyalogatta, majd azzal a füleit is szépen megtisztogatta. Aranyos volt nagyon, de oda kellett figyelnem, nehogy balesetünk legyen az úton. Első megállóm egy kisállatkereskedés volt, ahol megvettem egy nagy köteg szénát és egy kis harapnivalót, na meg egy nyuszi fésűt és csipeszt. Olvastam azért a nyuszik tartásáról, de sosem gondoltam volna, hogy hasznomra lesz majd. Caleb egy idő után nyugisan lefeküdt és teljesen végig nyúlt a kis dobozban. Persze rendes ketrec helyet is vettem neki, hogy biztonságban legyen éjszaka. A puha párnáról nem is beszélve, ami még jobbá teszi majd a helyét. Caleb, amikor megállt a kocsi felnézett és kíváncsian emelgette két első mancsát, miközben jobbra és balra forgatta a fejét. Felkaptam először őt és bevittem a szobámba, ahol egy sarkot néztem ki neki és behordtam a többi nyuszis cuccot is. Levettem a kabátomat az ágyamra, mivel türelmetlenül vágytam arra, hogy megsimogassam és elkészítsem neki a helyét. Caleb, amikor kinyitottam a doboza ajtaját kinézett és kíváncsian mozgatta az orrát. Végig kémlelt az egész szobában, majd kiugrott és elkezdte felfedezni a terepet. Amíg ő mindent is megnézett én összeraktam a kis helyét és belehelyeztem a párnát is meg egy kis szénát. A vizes adagolót is megtöltöttem ásványvízzel és felcsíptettem a rácsokra. Caleb odajött hozzám és feltette első két mancsát a combomra. Megsimogattam.
- - Na, kishaver, mit szólsz az új otthonodhoz? – kérdeztem tőle, mintha érthetné mit mondok, de valóban lehetett benne valami, mert úgy láttam, mintha a szemével mosolygott volna. – Nos, ez az én szobám, ami most már a tiéd is. Remélem jól fogod magad itt érezni, de tudod, nekem majd mennek kell dolgozni reggel, ezért most kicsit még kint lehetsz, aztán majd be kell menj a helyedre. – a kis Caleb csak nézett, mintha akkor meg szomorúságot láttam volna a szemében. – Jaj, nem kell szomorkodni, gyere. – felkaptam és feltettem magam mellé az ágyamra.
- - Közben megnézek pár e-mailt, jó? – simogattam meg a bolyhos kis fejét, mire Caleb csak ült és figyelte, ahogyan beüzemelem a gépemet.
171Please respect copyright.ＰＥＮＡＮＡYmzAdb4i7r
Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam el, csak valahogy lecsukódott a szemem, de mikor egy kis fény elérte a szememet felpattant. Egyből aggódni kezdtem, hogy Caleb végig kint volt és nem tettem vissza a helyére, de nem is kellett sokáig keresnek, bent volt az úgy helyén a kis párnáján és aludt. Kis feje lehajtva, szemei csukva és úgy összegömbölyödött, mint egy kis szőrlabda. Megkönnyebbülten sóhajtottam, majd átmentem a fürdőszobába, hogy gyorsan lezuhanyozzak. Közben feltettem magamnak egy kis tejet forrni, hogy egy kis forrócsokival felkészülhessek a kint rám váró hidegre. Caleb végig pihent, majd mikor újra beléptem a szobámba odaugrott a lábamhoz, majdnem ráléptem.
- - Caleb! Te kis rosszcsont, hát majdnem rád léptem, vigyázz jobban, hova ugrassz. – közben megsimogattam a fejét és az ölembe kaptam. – Féltelek téged te kisfickó, szóval csak vigyázz magadra.
A kis gombóc bekucorodott a sarokba a kis helyén, amikor betettem a helyére, majd biztosítottam róla, hogy nemsokára jövök. Amikor nyitottam az ajtót a jéghideg szép egyből az arcomba csapott.
ns 15.158.61.5da2
