A Saint Maria Lacroix egy halászhajó volt. Sajnos a tanári fizetésből csak erre tellett. Megkértem a kapitányt hogy indulásra szerezzen egy térképet Grönlandról és vigye a fülkémbe. A terület amit kerestem a feljegyzések szerint Észak felé található egy hasadék közelében. Északon csak egy hasadék volt nem is volt túl nagy. Gait-hasadéknak nevezték. Állítólag egy régi civilizáció tűnt el a hasadék mélyén aminek teóriája amúgy is hamisnak hallatszódott. Két órája hánykolódtunk a tengeren amikor hirtelen megszólalt a hajókürt. Gyorsan összeszedtem a jegyzetfüzetem a fényrudam és az elemlámpám. Az elemek körülbelül félig lehettek de nem kételkedtem benne hogy ahová tartok még találhatok elemet. A kapitány egy jelzőfényt is adott hogy legyen egy plusz fényforrásom. Elbúcsúztam a kapitánytól és elhagytam a Primo Victoriát. 10 méter séta után a térdig érő hóban nem éreztem a lábam. Már 15 perce sétáltam, fáztam, és már fájt mindenem. A hóvihar vakító fehér aurájában egy csapóajtóra lettem figyelmes. Annyira megörültem hogy végre melegbe juthatok hogy futás közben elcsúsztam a lábamban és elestem az ajtó előtt. Akkor lettem figyelmes arra hogy a csapóajtó zár kerekét belepi a jég. Gyorsan felkaptam egy méretes sziklát és elkezdtem esztelenül verni a jeget hogy meg tudjam mozdítani a kereket. Kis idő után három hatalmas darabban ugrott le a jég az ajtóról. Gyorsan kinyitottam az ajtót és elkezdtem lemászni a teljesen rozsdás létrával. Nem is sejtettem hogy ez megtörténhet velem egészen addig amíg le nem szakadt alattam a létra. Úgy 2 méter zuhanás után egy lefektetett rácsra estem. Bevágtam a fejem és irgalmatlan fájdalom bújt a lábamba. Feltápászkodtam és pár centiméter sántítás után elestem egy ajtó előtt és egy pár órás eszméletvesztésen mentem keresztül.
238Please respect copyright.ＰＥＮＡＮＡJ4EPLpC64C
238Please respect copyright.ＰＥＮＡＮＡ0XrkFHHztZ
