"Ha valakiben rendkívül megnő a feszültség, az háborút jelent, a háború pedig rombolást, tehát az illető rombolja a testét"
- Csernus Imre
Temari az eset után a késő éjszakában sétált a faluban. Hajnal egy kettő környékén majd haza is vergődött. De mikor lerakta a cipőjét, érezte, hogy nagyon fáradt ahhoz, hogy egyáltalán felgyalogoljon az emeletre, így a társalgó padlóján aludt el.
- Jesszusom kelj fel - érbesztette morcosan Shikamaru.
- Beléd meg mi a fasz ütött? - nyökörgött fel.
- Inkább ezt én kérdezhetném? - közben a felesége feláll. - Hol voltál?
- Csak sétáltam egyet a környéken. Talán olyan kicseszett nagy baj - majd megpillantotta az enyhén lilás foltot a férje arcán.
Közelebb megy hozzá és megméregeti a saját keze által okozott ütés nyomát.
- Elestél - lépett hátrébb. - Ezt mondod a gyerekeknek.
- Kellemetlen, de te fejed sem néz ki máshogy. Meg amúgy is nem szándékoztam elmondani a gyerekeknek, hogy az anyjuk megütött. De azt tőled is elvárom.
- Ez nem is kérdés...
- Tény és való...Ez nem kérdés. - majd felmérte feleségét. - Na szia! Elmentem dolgozni.
- De ilyen kinézettel nem léphetsz ki az utcára.
- Dehogynem! Én vagyok az aki eltart titeket.
-Ezen ne most vesszünk össze - és elment.
***
- Te veled meg mi a... - kérdezte Kiba.
- Veszekedtem a feleségemmel. Ennyi most legyen neked elég - és irodája ajtaját rácsapta.
Most senkit sem akart látni a közelébe a tegnapi után. Inkább a papír munkába merült el a bánatával együtt, mint a Titanic az Atlanti-óceánba. Még a szobája ajtaját is kulcsra zárt és csak akkor lépett ki az lezárt nyílászárón, ha éppen a szükség úgy hozza. Vagy pisilni, vagy cigizni.
A kollégái még el is tűrték volna, ha csak egy napot ilyen. De mikor már egy hete olyan, volt mint egy menstruáló nő, akkor azért a kötélidegzetűeknél is elkezdett szakadni a cérna.
-Ide hallgass beszélnünk kell - kopogott be Naruto. - Nyisd ki az ajtót!
- Csak ha munka ügybe jöttél - nyitotta ki.
Az arca teljesen beesett. A papírok több stócban sorakoztak az asztalánál. A szobában olyan állott volt a levegő, mint a tömött BKV buszon reggel fél nyolckor.
- Tyhű! Shikamaru, azért néhanapján szellőztethetnél is - és letett egy újabb adag aktát. - Néz át légyszíves ma délutánra. Nem felejtetted el. Ugye? - és már szinte teljesen belehajolt asszisztense képébe, de gyors az elzöldülése közben el húzta az arcát. - Igazán letehetnéd a cigit.
Közben Shikamaru kezébe vette a fából készült írást tartalmazó dolgot. Szinte csak átfutotta a szemével. Majd felnézett és főnöke még mindig az ajtónak támaszkodva figyelte őt.
- Van még valami? - kérdezte flegmán.
- Majd cigi szünetben megbeszéljük.
- Nem is tudtam, hogy te is dohányzol.
- Én nem. De most az egyszer kijövök veled "friss levegőt" szívni.
- Kösz - és utána Naruto még egy párpercig elnézte Shikamarut, ahogy dolgozik.
Persze ő nem hülye, tudta ezt.
- Nincs jobb dolgod annál, mint, hogy engem stíröljél? - nézett rá.
- Egyedül akarsz lenni?
- Igen.
-Akkor miért nem ezt mondod?
-Istenem...- csapott a fejéhez. - Miért vagyok egy rakás gyagyás emberrel körülvéve? - morogta.
- Istenem...- parodizálta Naruto. - Miért van nekem egy folyton menstruáló férfi asszisztensem? Legközelebb hozok neked Algopirint és tampont! -és kisétált.
Csend ült a teremre. És... az ajtó nyitva maradt. Shikamaru oda megy és mielőtt becsukja, körül néz. Látja, hogy "nagyra becsült" főnöke ott ballag így utána is szól.
- Ch, legalább ha kimész csukd be az ajtót. Nem az Ichiraku ramenezőjében vagy! - és úgy becsapta az átjárót az irodájához, mint huzat a vécé ajtót.
***
Eljött az ebédszünet ideje. Shikamaru esetében néha (főleg mostanság) az ebédszünet szóban az ebéd helyére a cigi szó került. Így a betűkből összeálló kifejezés új jelentést kapott.
Végül is valamilyen szinten egészséges volt. Mert mire lelépcsőzött és vissza addigra elégetett nem kevés kalóriát. De ez nem mentette fel őt az alól, hogy ettől függetlenül milyen hatással volt az egészségére. Pedig régebben alig szívott el egy szál cigit. Havonta. Most meg az a húsz darabos cigaretta maximum is csak egy hónapra elegendő.
De mikor odaért helyére a "magányos dohányos" már voltak a "helyén". Egy "várt" és egy "nem várt" figura. Az egyik sem "dohányzott", csak a barna hajú, festett arcú fiatal ember gyújtotta volna meg éppen az öreg pipáját.
- ÁÁÁ...Kiba -és mellé állt, majd előszedte a Tobaccot és tűz előidézésére alkalmas apró fémszerszámot.
Szájába vette a dohánylevéllel töltött papírdarabot és meggyújtotta. Letüdőzte, majd kifújt. A többiekre nézett és Kiba még mindig a pipája beizzításán bütykölődött.
- Kellemetlen, de néma gyereknek anyja sem érti a szavát - és meg gyújtotta a hajlított fa anyagú füstölőjét. - Naruto, kérsz? - és felé nyújtotta a cigarettát.
-Tudod, hogy nem dohányzom.
- De az illendőség úgy diktálja, hogy ha valakinek nincs cigarettája, akkor a másikat megkínáljuk - és beleszívott a csikkjébe. - Ha nem dohányzol, akkor valamiféle oka van annak, hogy itt lopd velünk a napot.
- Hát talált, süllyedt.
- Legalább egy slukkot, kérlek - szólalt meg Kiba.
- Nem akarok 50 évesen meghalni.
- A legendák mindig fiatalon halnak meg...
- Igazad van... Főleg a legendás hülyék...
- Na, most bele akarsz kötni abba, hogy mi miért dohányzunk... - kezdett neki Shikamaru.
- Kikérem magamnak én pipázok! -vágott közbe Kiba.
- Jó, akkor pipázol.
- Végül is egy kalapra megy - jegyzi meg Naruto
- A lónak a faszát! Én a dohánnyal ellentétben bármikor rakhatok bele olyan dolgokat is, ami nem csak dohány - és közben az indulatos állapotból eljut a sejtelmesen perverz hangnemig.
- Én is rakhatnék bele marihuánát a cigimbe. Lenne is hozzá dílerem - nézett Shikamru Kibára titokzatosan.
- Mi a... jó erről még később számolunk asszony - poénkodik Naruto.
- Asszony a jó édes nénikédet! Én tetőtől talpig... - megáll. - ... egy kibaszottul sármos fiatal ember vagyok.
-Hűha - veregette meg Kiba Shikamaru vállát. - Ezen elkellet gondolkoznod.
- Szerintem még nem döntötte el... - bökte oldalba Naruto.
- Mit?
- Jó erre én is kíváncsi vagyok - velük szembe helyezkedett el. - Ha már rólam van szó.
- Na szóval épp az kezdtem el volna ecsetelni drága jó elvtársamnak, hogy még nem döntötted el milyen nemű akarsz lenni.
- Tyhű, valaki kurva vicces - és Shikamaru elkezdte forgatni a szemét.
- Majd eldönti, ha nagy lesz...
-De nem a méret számít!
Erre mind a hárman röhögő görcsben törtek ki.
- Hát ilyen jó cigiszünetem se még. De most térj ki a tárgyra! Miért vagy itt?
- Hát jó - és Naruto elkomolyodik. - Tudod, nem vagyok veled mostanság megelégedve...
- Értem - és rágyújt egy újabbra.
- Mármint társaságilag. Nagyon elzárkózol. Mindenkitől.
- Fáradt vagyok. De elvileg ezt te is tudod, hogy haza megyek és otthon három gyerek vár.
- És a feleséged.
- Ő biztos nem vár.
- Hülye vagy.
- Kösz. Kellemetlen, 200-as IQ-m van.
-Az EQ-d is 200. Mínuszban. Hogyne várna. Hisz szeret. Nem mellesleg Hinatának is áradozik rólad.
- Vagy inkább panaszkodik, reumás öregasszony.
- Becsapod magad. Jesszusom... Az egy dolog, hogy nem sze...
- Te csak abban ne szólj bele, hogy mit csinálok a felségemmel a hálószobába!!!
- Adjak jelmezt? - néz rá Kiba. - Az elvileg feldobja a...
- Anyád! Ti ezt nem érthetitek.
- Talán még is. Ha elmondanád nekik miről van szó - hallatszott egy hang a hátuk mögül.
Egy nőé volt. Egy harsány nőé volt.
- Sakura. Micsoda meglepetés... - és kivette a kezéből a cigit és elnyomta Shikamaru bőrén. - Áúúú! Ez kurvára fáj!!
- A feleséged küldi, amiért már egy hónapja kerülöd- majd közelebb hajolt. - Hidd el a feleséged is megkapta a magáét. - majd hangosan, hogy a többiek is hallják. - Naruto, már te is -és behúz egyet neki.
- De én csak kiültem vele beszélgetni eredetileg négy szem közt, aztán láttam, hogy Kiba itt akar pipázni...
Majd ezután Kiba szájából a pipát. Neki is ad egy reccsenő jobbost.
- Ez mire volt jó.
- Mivel a férfiak nem hallgatnának az asszony szavára, gondoltam az öklére igen.
- Hatásos belépő, nem tagadom. De azért nem kell ennyire túllőni a célon...
- Én...soha.
- Ma nagyon vidámnak tűnsz...
- Te meg ma SEM.
- Látod, ez egy okos megfigyelés.
- Na, akkor végre vallhatnál nekünk.
-Miről? Meg amúgy is, a rendőrségen vagyunk vagy hol?
- Tudom, hogy alapesetben nem rám tartozik, hogy mi van a házasságoddal, de...
- ez lassan a munkád rovására megy... -fejezte be Naruto.
-Ez... kurvára nem rátok tartozik... - majd hátat fordított nekik.
-Szerintem csak te nem akarsz beszélni... - próbálta Sakura meggyőzni.
- Fogd be... - kezdte felemelni a hangját.
- Ne erőltessétek, ha nem akarja - hajolt ki a egy szőke "bálna" az ablakon.
- Ino,csak óvatosan!
- Én aztán vigyázok magamra. Látod a bagósok közé sem mentem az állapotommal.
-Egy kis füsttől igazán nem lesz baja.
-De nem is erről akartam elkezdeni trécselni. A tanács idősei itt vannak. Tulajdonképpen csak rátok várnak - majd becsapta az ablakot és mindenki elindult felfelé.
Visszafelé azonban látott egy alakot. Egy pillanatra elfordult, majd el is tűnt.
- Láttál valakit? - kérdezte Kiba.
- Nem, semmit - és felmentek a tárgyalóba.
Ott szinte fél Konoha ott volt.
- Öh, Naruto miért nem szóltál, hogy a vártnál kicsit többen leszünk? - sziszegte Shikamaru.
-Említettem, csak elfejetetted- válaszolta, majd helyet foglaltak.
Shikamaru ekkor kiszúrta, hogy újra itt van ez a gyanús alak. Nem tett semmi hirtelen mozdulatot, még csak rá se nézett teljesen (csak a szeme sarkából figyelte), úgy tett, mintha minden gyűlésen eddig megjelent volna.
- Na és akkor kezdjük el...
***
Már-már órák óta beszéltek a semmiről, mikor rátértek a témára.
- És akkor most kell beszélnünk kell valamiről, amiért ide hívattam sokukat. Maguk mind kiváló és tehetséges joninok, vagy chuninok. Éppen ezért jutottunk arra, hogy kibővítjük ennek a veszélyes információ tudóinak számát. Nem ragozom tovább...Egy terror szervezet tagjai épültek be közénk. A falaink mögé. Lehet, hogy most éppen kint járkál - és megállt majd rá néz. - Itt van közöttünk.
A terembe néma csend lett úrrá. Mindenki körülnézett.
-A jelentés körülbelül két hónapja kaptuk - folytatta.
- Akkor miért nem szóltak nekünk is? Tudod, hogy a falut veszélyek tettétek ki... - háborodott fel Sakura.
- Tudod először megpróbáljuk...
-Az ANBU ma már egy rakat ingyenélő suhancból áll.
-Ez sértés! Kikérem magamnak... - kiabált Sai.
Ekkor a teremben nagy hangzavar támadt. Mindenki kiabált mindenkivel. Még olyan sérelmek is előkerültek, amik nem is a témához tartoztak.
- Kurva anyádat már három hete lógsz a ramen pénzzel!
- De mondom, hogy nem tudom kifizetni te fukar uzsorás!
Egyedül csak Naruto és Shikamaru (meg a csuklyás) figyeltek.
- Most nézd meg mit indítottál el - mormogott neki Naruto.
- Tudtam hogy ez lesz. Kalkuláltam vele.
-Akkor hallgattasd el őket! - és bólintott.
Már majd nem ukrán parlamentté ment át a tanácsterem, mikor Shikamru felállt nagy asztalra. Reménykedett, hogy nem törik össze alatta, bár még roppant össze. De egyszer küldetés alatt, máskor meg... Igen, valamikor anno '70-ben sikerült neki.
- FOGJÁTOK BE A KURVA ANYÁTOKAT! - mindenki elhallgatott és ránézett.
-Mit mondtál te az anyámról???- és behúzott neki egyet.
Majd tényeleges bunyó alakult ki. Vagyis alakult volna ki, ha Shikamaru ezt mondja.
- ELÉG!- abba marad a zsibvásár. - Hagyjátok abba és mindenki foglaljon helyet és figyeljen a hokagera. És befogja a pofáját - és Sakurara és Saira néz. - MINDENKI!
-Na szóval ott tartottunk hogy... - de már megint félbe szakították, amivel már megint elment egy két óra.
Mire eljutottak egy bizonyos ponthoz.
- De az sem kizárt, hogy itt ül köztünk az egyik tag - és mindenki körülnéz, miközben a levegő megfagy.
Shikamarunak a furcsa fazon volt a tippje. Mintha körül nézne (tetteti) őt méregeti. Észre vesz valamit a ruhája alatt. Fénylett és fém színű volt. Úgy tesz, mintha nem is látta. De magát készenlétbe rakta. Mert azért a gyanús gyanús is marad, még ha gyanútlan is.
- Van ötlet ki lehet? - kérdezte Ino.
Csend. Majd kis idő múlva suttogások közepette elindul a találgatás.
- Csendet a terembe...- csitított le mindenkit.
A teremben azonban hirtelen felállt az anonim ember. Shikamaru már készen állt, arra hogy az árnyékfogóját bevesse, de először meghallgatta mit mond.
- Látom már is teória gyártásba kezdünk -és előrántotta a kést.
Mindenki leakarta fogni, de ő a mellette álló Ino-t magával ragadta.
- Most szépen mindenki ott marad ahol van. Száll a kakukk fészkére - és hirtelen valaki bedobott az ablakon egy összetákolt kisebb molotov koktélt.
-HASRA!- kiáltott Shikamaru.
Az ablakok be robbantak, de a helység nem semmisült meg. A merénylő elmenekült, de még tett valamit. Leszúrta Ino-t.
- Baszki - nyögött fel Ino és elájult.
Sai, Kiba, Naruto és Shikamaru a tettes után rohantak. De amikor kiértek hárman is feltartóztatták őket.
-Sai menj! -üvöltötte, majd négyen négy irányba rohantak.
Shikamaru keresztül rohant a parkon, csak hogy azt az alakot lerázza. "A park tele van civilekkel, ha csak nem annyira elmeháborodott, akkor nem mer rám támadni" de tévedett. A fák mögül szinte gyanútlanul kapták el. Mondhatni csapdába csalták. Szíven akarták szúrni, de váll lett belőle.
- Nem baj, legalább a karodat biztos nem fogod tudni megmozdítani - de hirtelenjében ki is esett a kezéből, majd a támadó fölé kerekedett és felállt.
Megfogta az árnyékfogójával. Nem tudta meddig bírja tartani, mert a válla is eléggé megsérült.Ráadásul ordíthatnéka volt, ugyanis a kettő nem megy egyszerre.
-Most mi lesz? Itt fogsz tartani az idők végezetéig vagy amíg fel nem emészted a fogyófélben levő chakrádat?-üvöltözve, de már-már hisztérikusan beszélt vele.
Egy tizenhat éves forma barna lány lehetett. Csinosnak csinos. Fittnek fitt. Barna haja, mely a vállát súrolta félig-meddig össze volt fogva. Lábán egy fegyvertartó, hátán egy számszeríj. Fekete szemében a tűz, és az elszántság volt.
- Tökös kis csaj vagy, hogy egy magam fajta öreget lemerészelsz támadni.
- Maga meg egy ellustult shinobi.
-Az megeshet.
- Mondd te lány miért csatlakoztál hozzájuk.
-Az nem a maga dolga.
-Akkor nem az én dolgom az, hogy életben tartsalak - és az árnyék feljebb kúszott a combja közepéig.
Akkor ott hirtelen megállt. Állt még két három percig. Az ok egy köhögés volt. Már annyira erőtlen volt, hogy vért köhögött fel. Majd szinte el is engedte. A földön volt és már ereje is alig volt. Mindeközben a park is kiürült. A civilek mind elfutottak.
- Ostoba lány. Most már mind tudni fogják hogy nézel ki.
-Az lehet - majd oda megy hozzá és ugyanoda szúr belé.
Az arca már teljesen eltorzult a fájdalomtól. De nem kiabált. Csak tűrt.
-Tévedtem. Mégis valamennyire stram vagy. A többi pasi már rég úgy sikoltana - és közben megforgatta benne. - Mint csecsemő - majd Shikamaru kezére nézett. - Te elnyomod a kezeden a csikket.
-Nyomtam - és felsziszegett.
-Elég lesz, Siena - szólalt meg mögötte egy hang. - Menjünk - majd végszóként belérúgot kettőt az acélbetétes csizmájával és elmentek.
Ő ott maradt egyedül a parkban. Kihúzta magából a véres kardot és elindult haza felé. Vagy inkább bicegett. Majd mintha minden súlytalanná válna körülötte ( feltehetőleg a vérveszteségtől) összeesett. Az emberek, mint valami vásári mutatvány lenne körbe állták.
A következő pillanatban egy testesebb alak, akit Chojinak hívtak, kiemelte a tömegből.
- Utat, félre, álljon mindenki hátrébb, meg amúgy is nincs jobb dolgotok, mint bámulni egy sérültet? - kiabált velük, hogy végre már elhúzzanak.
- Baszki, a Nara család kibekurtul fárasztó - jegyezte meg magának.
Eközben elindult vele a kórház felé. Gyorsan ment amennyire tudott. Közben a sérült fél magához kezdett térni.
-Azé...azé - kezdett el valamit motyogni.
- Legalább még élsz - lélegzett fel a barátja.
-Ne...ne...
- Bakker, még fej sérülésed is van.
- Öööö... -és újból eszméletlenné vált.
Mikor beértek a kórházba az egész szinte tele volt. De Sakura, aki egy kicsit le volt törve, könnyebb sérülésekkel megúszta az egészet, ő vette észre őket. Nem tudott oda menni, így intett egy gyakornokának, hogy lássa most el ő Shikamaru sérüléseit. Vagy legalább kezdje el.
Elvitték egy még szabad ágyhoz és elbarikádozták. Majd a kis hölgy rátette a kezét a vállára és ahelyett, hogy chakrát áramoltatott a nem éppen szépen kinéző sebre ( sőt egyenesen ocsmány volt), fogta a mellette levő jódot (vegyjele I) és kitisztította vele. Ez annyira hatásos volt, hogy a kedves páciens úgy magához tért, hogy még az épület másik részében levő pszihiátrián is hallották.
Hogy utána egy köhögésroham következtében jól össze is essen. De nem csak ennyi volt a dologban. Már korábban is eme csodás fejezetben említettem Ő és Siena (most már tudjuk az egyik tag nevét) párbajában is történt hasonló eset. Le lehet nyugodni, főhősünk nem TBC-s. Csupán a dohányzás kissé megviselte a szervezetét. Emellett még rájátszott az is, hogy az utóbbi napokban (napok...HETEKBEN) nem aludt valami sokat. Javarészt két három órát aludt. A székében.
Visszatérve a betegágyhoz... A nővérek az újabb eszmélet vesztését követően kis mértékben, de rá tették a gépekre. Mellette vagy inkább fölötte egy két zacskó. A zacskókban nem szilárd fehér por volt (rövidebb és ismertebb nevén kokain), hanem folyékony vörös vér vagy színtelen infúzió. Közben a főorvos asszony alias Sakura is befutott.
-Állapota? - kérdezte.
- Középsúlyos szúrt váll sérülése van. Emmelett több kisebb sérülése, amit már elláttunk. Illetve vért is köhögött.
-Baszki! - fordult meg.
Sztetoszkópját leakasztotta a nyakáról és a tüdejéhez rakta.
- Kérek egy TBC tesztet!- majd elkezdte gyógyítani a vállsérülését. - Haj - sóhajtott fel.
Majd egy óra telt el, mire beérkezett az eredmény.
-Negatív asszonyom az eredménye.
- Akkor csak a dohányzás lehetséges. Egy tüdő röngten kell nekünk. Meg egy labor. Meg ha magához tér vagy ő vagy Temari akkor egy kór történet sem ártana.
-De asszonyom...
-Tudom, tudom. De nekem nincs kulcsom hozzá... de Shizunenak van...
-És nekem ki fogja adni?
-Ha szépen megrebegteted neki a pilláidat, oszt kínyítja neked. Vagy legalább kihozza neked... vagy tudod mit elmegyek helyetted, ha annyira életképtelen vagy... - kimegy és úgy becsapja, minta vécé ajtó volna.
Majd vissza is ért két percen belül egy kis vékony mappával. Elkezdte átnézni, de nem sok minden talált. Egy két nagyobb sérülés és ... tüdőgyulladás fél évvel ezelőtt.
- Jó megvan mi az ok. Ahogy sejthettem. Van ötlete miért köhögött vért?78Please respect copyright.ＰＥＮＡＮＡTovt9VAiQG
-Gondolom én , meg érzem is rajta, hogy egy erős dohányossal állunk itt.
-Pontosan. Ismerem őt. Évekig rá sem gyújtott. A felesége folyton terhes volt.
-Jesszus...
-De ez lényegtelen. Mostanság sok problémája volt a házasságában, meg a munkájában is. Sokat kellett túlóráznia éjszakába nyúlva -hallgatott. - Szerintem egy kicsit még a kimerültsége is közre játszik a vér köhögésében.
-Honnan tudja az ...
-Nézzen rá! Tisztára karikásak a szemei.
-És a válla?
-Nem lesz az sem kis piskóta. Több fontos ideg is megsérült, a rehabja akár hetekig is eltarthat - majd elnémul. -Elég lesz a kérdezősdiből! Nincs jobb dolgod? - majd elzavarta a "kíváncsi" lányt.
***
Két-három órával később Shikamaru magához tért. Mikor először kinyitotta a szemét, mintha minden fehér lenne. "Meghaltam vagy..." -és felemelte a kezét. Ujján a kis csipogó, kézfején pedig a gyógyszeres kanül volt. Közben belép a nővérke, hogy ellenőrizze, hogy él-e vagy hal-e. Nagyon meglepődött, hogy a nyugtató ilyen hamar kiürült a szervezetéből, így rögtön szólt is a kezelő orvosának, aki villámléptekkel jött be.
- Sakura?
-Igen, még egy-két karcolással eltudom látni az embereket - szemei alatt karikák voltak. -Megtudod mozdítani a válladat - és Shikamaru felemelte.
De kár volt. Azonnal felszisszent és szinte ettől a kicsiny fájdalomtól elkezdett szédelegni.
- Hogy lehet valaki ennyire nyápic férfi létére?
- Kellemetlen, de mintha nem tűnt volna fel, leszúrtak... meg forgatták bennem a kést is.
-ÓÓÓ...remek. Mindenesetre is két hét múlva megoperálom a válladat.
- Szuper.
- A többi sérülésed nyolc napon belül meggyógyulnak.
-Remek. Erre rá kell gyújtanom...
-Na még mit nem! Vért köhögtél fel!- nézett rá. - A tüdődből.
- Akkor nincs cigi...
-Se semmiféle drog. Még alkohol sem.
- De ez felér egy kínzással.
- Az egészségedért meg kell szenvedned.
- Többiek? - kérdezett rá Shikamaru, de Sakura elkomolyodik.
- Sokan megússzák néhány öltéssel. De Kiba eltörte a csuklóját...
-Jújj!
-Egy hónap gipsz, utána csavarozó műtét - majd a hangja elcsuklik.
-Öhm, történt valami? Ino, tényleg ő és a babája hogy vannak? - de Sakura sírni kezd.
- A babát megsikerült mentenem, de egy anyát nem? Milyen orvos vagyok?
A terembe csend lett. Shikamaru megrökönyödve néz maga elé. "Az én hibám" -gondolta magába."Ha inkább engedtem volna, hogy akkor és ott tájékoztassanak mindenkit, akkor ez az egész elkerülhető lett volna."
Percek teltek el. Sakura sírása abba maradt, majd a sokkos állapotú férfira nézett.
- Van... még valami...
- Mi jöhet még? Még valaki meghalt??? Miattam...
-Nem, nem ... a ... a...
- Bökd már ki a kurva életbe!
- feleséged...
-Igen mi van? - majd Sakurára nézett és már tudta a választ. - Baszki... - és arcát kezébe temette, hogy, mint gát szolgáljon könnyeinek.
ns 15.158.61.20da2
