"A figyelmen kívül hagyott, apró kellemetlenségek idővel valós problémákká növik ki magukat."
-Garri Kaszparov
- Szia szívem elmentem - és Shikamaru kilépett a ház ajtaján anélkül, hogy bárki is oda rohant volna hozzá.
Sietett, bár nem volt idő szűkében. Mindig beért pontosan nyolcra. Majd Leült a tölgy író asztalához és elkezdte a hard core papír munkát. Ugyanis amint eltűnt egy stóc, jött a másik és a harmadik és így tovább. Mintha örökletesen versenyt futna az idővel sosem fogy el. Meg olyan van közte olyan is, amit időre kell megcsinálni. Ráadásul majdnem mindennap még egy unalmas megbeszélést is végig kellett ülni a kicsit fontosabb ügyek végett. Vagy éppenséggel az ő irodája és Naruto irodája között rohangál, mert jött egy újabb ember küldetéssel megbízván a falut. Meg akkor ennek szervezési munkáiba közre működni. Ha volt chunin vizsga akkor azt egyengetni. Meg még sorolhatnánk akár pitiáner dolgokat is, gondoljunk csak a kávé főzésre. Igen...ezt hívják mókus keréknek. Bár Shikamarunak ez még úgy ahogy kényelmes is az ő lusta természetének, de még is.
Maradék idejét gyerekeinek adja, hogy legalább ne szenvedjenek ők belőle hiányt. Igen ám, de ezzel az a baj, hogy a feleségével töltött kettes idő, de leginkább a magányos percek rablására megy.
-De jó lenne elölteni két három órát úgy egy fatönkön úgy hogy nem hallom azt hogy "Apa! Apa!" vagy azt hogy "Shikamaru! Shikamaru!" - és megfordult majd mögötte rögtön Narutot látta meg.
- Látom agyadra ment az apaság... - és elmosolyodott.
-Nem. Csak Karura keltett megint ma reggel - nézett rá sápadt arccal.
-Aha...én ez most higgyem is el, hogy ez van a háta mögött. Feleséggel mikor volt... érted - és félreérthetetlen szimmetrikus kézmozdulatokat végzett a teste felé, melytől Shikamaru méregtől és zavartságtól elvörösödött. -De most ezt tegyük félre. Megtennéd nekem, hogy egyre összehívod a tanácsot? Köszi- és az árnyékklónja már el is tűnt.
- Ch, kellemetlen... de nem nekem. - és utána elmosolyodott.
A halál nyugodtan elvégezte a kötelességeit és csak azután hívta össze a gyűlésre meghívottakat. Előtte még kiment rá gyújtani. Asuma halála óta neki is szokása volt, de vele ellentétben ő egy nap egy maximum kettő szál cigaretta a megengedett. Ezt Temarival is megbeszélték.
-Shikamaru! Nyomd már el azt a kibaszott csikket! Kezdünk- ordítottak ki neki.
Ezután be sétált a tárgyalóba, ahol a Hetedik, a vének, Kiba és Sai már várta.Kicsit még várni kellett, mert még a Az Uzumaki Klán feje nem ért ide.
- Mint egy menyasszony - nyűgösködött Kiba.
- Kellemetlen, de ennyi idő alatt még egy szálat elszívtam voln... - és ekkor betorpant az emlegetett szamár. - Ha legalább késel csukd be azt a kibaszott ajtót. Barlangba nőttél fel vagy mi? - és keresztbe tette a két kezét.
- Jól van, na- és becsukta az ajtót. - Mi van Shikamaru menstruálsz? Vagy csak megszakították a cigi szünetedet? - fejezte ki ironikus hangnemben válaszát.
Shikamaru felsóhajtott, majd feje leszegésével utalt arra, hogy kezdjék már el. Először szinte semminek tűnő dolgokat beszéltek meg.Inkább hasonlított egy öt órai teához, mint egy komoly sürgető tárgyalás. Majd az idő előre haladásával megütötte egy mondat a fülét.
- Amit most mondok, az szigorúan titkos egyenlőre- majd Naruto nagykomolyan az asztalfőre ült*. - Konoha, és lehet, hogy az egész shinobi világ szarban van. Ugyan is több kisebb merénylet is egy csoporthoz ...
- Villámsasokhoz vezethető vissza- vágott közbe Sai. - Azt akartad mondani, hogy, aminek a neve egyenlőre ismeretlen. Mert amikor utoljára...
- Hétfőn találkoztunk...
-Igen ám, csak akkor még nem volt beépített ANBU ügynököm a szervezet...
-De akkor nem kellett volna az engedély...
-Ha vészhelyzet van, akkor...
-Szóljak, tudom. Elnézésedet kérem - és felállt, majd meghajolt.
-Ülj vissza, erről majd később számolunk- majd Sai helyet foglalt. - Második tény amit tudunk róluk, hogy kisebb rablásokból tartják fenn magukat. Olyan üzleteket rabolnak ki, ami rosszabb hírű környékeken vannak. Azt mondják csak pénz vittek el tőlük. Talán nem csak a portékáikat, hanem valami mást is árulhaltnak...
- Ópiumot - és Kiba kivett a zsebéből egy kis fiolát. - Köznapi nevén máktej. Régebben fájdalom csillapítóként használták. Ma már közismert drogként van jelen az alvilágban. Illetve a morfium nevezetű erős nyugtatót is ebből nyerik.
-Értem - jegyezte meg magában Shikamaru. - Ez elsőre egy szokványos drog kartellnek tűnik. Valójában csak a dedós célok miatt jöttek létre. A hatalomrend, vagy a Shinobi világ, esetleg mindkettő megdöntése egyesületek. Vezetőjükhöz már már mániákusan ragaszkodnak, aki valószinűleg manipulatív, nárcisztikus személyiség zavara van. Mindazon által rendkívűl ravasz.
- Ezt hogy érted? - kérdezte Kiba.
- Úgy, hogy szinte észrevehetetlen. Egy ember a sok közül. Nappal ugyanolyan, mint mi. Családjával van. Vásárol. Dolgozik. De amikor leszáll az éj, ő is alá merül ő is az alvilágnak. Talán egy pincében, vagy egy eldugott romkocsmában van és az embereinek osztja a parancsot...
- Az lehetetlen. Milyen hülyén nézne ki ha mindenki odacsődülne egy negyven négyzet méteres kis presszóba.
-Idióta. Ez teljes mértékben logikátlan. Egyesével, maximum kettesével hívja oda az embereket. A tagok...
- Az egyszerű tanyasi földművestől...
- Akár az ANBU tagokig bárki lehet az - vonta le az egyik vén a következtetést. - Mindenki gyanús lehet. De a többség ártatlan. Ugyan is úgy gondolom, hogy NEM a konohai shinobik veszélyeztetnék ezt a törékeny egyensúlyt. Pláne nem azok, akik itt ülnek - majd felállt és kiment a teremből. - De járjanak nyitott szemmel.
***79Please respect copyright.ＰＥＮＡＮＡnq1hBu4W0O
Shikamaru a meg szokottnál sokkal később ért haza.A hosszúra nyúlott megbeszélés miatt elmaradt a papír munkával, ami azért volt nagy baj, mert több mindennek akár holnapra, esetleg holnap utánra kellettek. Mit volt mit tennie, alá is vetette magát a papír munka rengetegében. Túlzottan is. Már-már el is feledkezett az időről, egészen addig még rá nem jött a pisilhetnék. Ekkor felnézett a fali órára, ami már este fél tizenkettőt mutatott.
-Bassza meg - morgolódott magába.
Ezután sietve elment meglátogatni a mellékhelységet, majd összeszedte a holmiját és haza ment. Persze nem sietve, hanem szokásához híven szépen komótosan. Ez alapjáraton véve nem lenne baj, ha nem kihalt sikátorokban kéne bóklásznia a hazafelé vezető úton. Attól függetlenül, hogy férfi volt, nem egy olyan estről hallott, amikor hiába volt erős, mégis összeverték félholtra. De ettől ő nem félt. Hisz tudta nagyon jól, hogy az erő nem minden, ráadásul ma csak egy valaki fogja lilára verni. Mégpedig a felesége. Ugyanis Temari ki nem állhatta, ha férje éjszaka jött haza.
De akkor hirtelen elesett. Vagyis inkább ellökték. Majd a falhoz szorította valaki.
-Ide hallgass! - szólalt meg a fiú közép mély baritonos hangján. - A főnök üzeni, hogy ha a szervezet ellen bármiféle mozgolódást is csináltok, puszta kézzel fog végezni veletek - majd ledobta a földre. - De azért nem árt, ha a családjára is jobban odafigyel - majd még jól hasba is rúgta volna, ha Shikamaru nem kapta el volna hirtelen az árnyékával.
-Komolyan ennyire védtelennek nézel engem? - most ő fingatta meg az újonc renegátot azzal, hogy árnyéka egyre feljebb és feljebb kúszott egészen a nyakához.
Az árnyéka szinte nyolcszor IS körbe érte volna azt a kölyköt, olyan nyeszlett volt. Shikamaru a hallottak után olyannyira bedühödött, hogy ölni tudott volna.
- Ide hallgass te büdös kölyök! Az egy dolog, hogy engem fenyegetsz- ha Temari azt megtudná valószínűleg kasztrációhoz folyamodna.- De, hogy a családomat is...Ez megbocsáthatatlan- majd elengedte a félájult ellenfelét. - Csak azért nem öllek meg, mert megsajnáltalak - majd felkapta és elindult vele az ANBU-hoz, ahol a támadóját őrizetbe vették, ő maga meg a látlelet után haza sietett (kivételesen).
***
Mikor már otthon volt volt hajnal egy is. Nagyon halkan letette a cipőjét, felosont...volna a hálójába. Ugyan is ezt a tervet kedves felesége megakadályozta.
- Hol voltál? - kelt fel a kanapéról, miközben az álmot dörzsölte kifelé a szemeiből. - Azért nem hiszem, hogy ennyi papír... - majd megpillantotta arcán az azóta már szinte cékla lila foltot, amitől elkerekedett a szeme. - Verekedtél? - majd maga felé fordította a fejét, de ő hirtelenjében elkapja.
- Elestem - sóhat fel. - De most inkább menjünk aludni- és elindul fel a lépcsőn. - Kurva fáradt vagyok.
- Talán valami baj van? - kérdezte meg, de ő már fel is ment.
***
A helyzet nem javult. Sőt Shikamaru úgy érezte, hogy a problémák, mint szürke felhők az égen egyre jobban gyűltek fel.
Gyakran ért kilenc után haza. Szinte a papír munkától szinte ki se látott. Egyetlen felüdülése a hétvége...LENNE. De hát, gyakran még akkor is kellett dolgoznia. Meg még ha csak papír munka lenne...
Mikor otthon volt java rész próbált aludni. Ugyan is gyakorlatilag a kettő-három órás alvás az semmire nem futotta nála.
Viszont ezt Temari nem nézte jó szemmel
*Kosztolányi Dezső- Akarsz-e játszani
79Please respect copyright.ＰＥＮＡＮＡdpuJNNtL4X
